Fonyód

A Balaton déli partján található Fonyód, kedvelt üdülőhely, mely a tó vizéből kiemelkedő, vulkanikus eresetű, kettős kúp alakú hegyen és környékén helyezkedik el. A város közlekedési szempontból központi fekvésű. Vasúton, autóval, valamint rendszeres buszjárattal egyaránt könnyen megközelíthető. Parkolóink ingyenesek. A borairól híres Badacsonnyal rendszeres hajójárat köti össze. A parti sávban kerékpárutat építettek ki, amely a hajókikötőből mundkét irányban körülöleli az egész Balatont. A tó fonyódi partszaksza bővelkedik szabadstrandokban, a város 11 kiépített fürdőhellyel büszkélkedhet. A vízmélység kisgyermekek fürdőzésére kiváló, de hírtelen mélyülő strandszakaszai az úszás szerelmeseit is kielégítik. A fürdőzés mellett Fonyód számos programot kínál az ide látogatóknak, a környék legnagyobb piaca is itt van. Múzeuma, Kripta villája, kilátói és sétaútvonalai pedig a szabadidejüket aktívan eltöltők számára is páratlan kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

Ajánlott sétaútvonalak: A fonyódi séta kiindulópontja a kikötőben lévő Tourinform iroda. A kikötőben, a Hajó állomás díszes épületét 1913-ban Káli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették. A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A parton áll Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra. A móló 1897-ben épült, amelyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, majd hullámtörő létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki, amely a Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter. A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek harangjátéka sok éven át szórakoztatta az ott megpihenőket. A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria falán található az épület egykori tulajdonosának, Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, az épület ma kávézóként üzemel. A város központjában, a kikötőtől délre, a 7-es főközlekedési út mellett van a vasútállomás. Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését. A vasútállomástól keletre áll az Országzászló, amelyet 2003-ban állítatott a városvédő egyesület az egykori hősi emlékmű talapzatára. A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és Díszkút, amely balatoni madarakat formáz, a parkban az Ülő nő szobra. Ugyanitt áll az egykori Vasúti Szálloda, amely 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Ann-bálok színhelye, falán emléktábla. A kollégium déli oldalán van az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléktáblája és kopjafája. Az épülettől kelet felé haladva a Dísztérre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó viza kedvelt hűsítő a nyári melegben. A Dísztérrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium épülete, 1980-as évek végén a gimnázium átépítését a Makovecz-irodában dolgozó Salamin Ferenc építész tervezte, s elnyerte mai formáját.

Az épületben a Fonyódi Helikon költőtalálkozókat idéző emléktábla van. Itt, a Hunyady János utcában haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz. Ha a Vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, az országban egyedülálló Fácánosi Palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett hadijátékokban. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A palánkvár déli végében állnak a Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben ültetett, mára szépen terebélyesedő tölgyfák. A palánkvártól nyugatra a Lenke utca 21. szám alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására. Szőlőprés gerendájába egy bölcs megállapítást véstek: "Anno 1833. A szőlő három gyümölcsöt terem. Az első gyönyörűség, a második részegség, a harmadik bánat." Ha a vasútállomástól a József utcán indulunk, az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása.

Itt találhatók Fonyód testvérvárosainak (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolszki, Érsekújvár) címerei és zászlai, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla. Az útról jobbra letérve a Birka lépcsőre a Panoráma sétányon végighaladva egészen a bélatelepi villasorig juthatunk. Útközben a fonyódi Fafaragó tábor alkotásaiban gyönyörködhetünk, a magyar történelem jeles alakjait, eseményeit álmodták fába a művészek. A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókat. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa. Az épület előtt áll Árpád vezér fából faragott szobra, amely a 907-es pozsonyi csatának is emléket állít. Az út baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll. Előtte a II. világháborúban elhunyt polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel a Kilátóba, ahonnan lenyűgöző kép tárul elénk Keszthelytől Keneséig - a balaton-parton egyedül erről a helyről- láthatjuk az egész Balatont. A Sipos hegy sétányain, az Erdei tornapályán elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat. A protestáns templomtól nem messze a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában találhatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot (falán emléktábla), mellette a fából faragott Jézus szobrot. A templom után továbbhaladva a Kossuth – erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész, Fonyód I. és II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben emelt Palonai Magyar Bálint Általános Iskola épülete. Az 1980-as évek második felében átépítették jelenlegi állapotába.

A parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa áll. A Kossuth-erdőből déli irányba kitérve a Fő utcán végighaladva láthatjuk a városháza 1939-ben elkészült épületét, vele szemben egy 1942-ben, majd az utcán tovább menve egy 1862-ben állított kőkeresztet. A Kossuth-erdőből a Bartók Béla utcán sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve kilenc képet festett Fonyódról és a Balatonról. Az épületben működik a Fonyódi Múzeum, amely a Balaton állat- és növényvilágát, a Tó természetvédelmét, kultúrtörténetét, Fonyód helytörténetét és néprajzát bemutató állandó kiállítással, és rendszeresen megújuló időszaki tárlatokkal várja a látogatókat. A múzeum falán van a korabeli tulajdonosnak, Velics Antal orientalista emléket állító tábla. A múzeum elött áll gróf Zichy Béla mellszobra, amely Bélatelep névadójának, a terület egykori tulajdonosának emlékét híven őrzi. Utunkat folytatva Zeneiskolával (amely egykor a Vaszary család tulajdonában volt) szemben láthatjuk az 1900-ban emelt Mária szobrot, ők állították nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet. Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok, magas beosztású hivatalnokok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley pezsgőgyáros család. A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát láthatjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő egyesület, Fonyód szerelmesére emlékezve. A Szaplonczay sétány következő látványossága, Pál Mihály Balatoni szél szobra. Mellette a szemközti csodálatos, nem mindennapi panorámában igazít el a tábla, amely a túloldali hegyeket ábrázolja. A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc közel 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt. Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon láthatjuk "Ripka bácsi fotóját" (emléktábla), majd a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944- ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állít a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve töltötték szabadidejüket a Magyar Tenger partján az ősfürdőzők és felfedezték a balatont az 1860-as évektől kezdődően. A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a háza. Fonyód nagy öregje matuzsálemi kort élt meg. 100 éve alatt régészkedett, foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi nagyságát. Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját, aki szintén évtizedeken át nyaralt, s dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte. Innen délre áll a Törley család villája. A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, a Zichy Béla téren található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé. Itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és lehetővé tette, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort. A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra. A Bartók Béla utcán végighaladva a Turul utcában régi uradalmi épületeket látunk a magtár és az egykori cselédlakások homlokzatán gróf Zichy Béla címerével. A Turul utcán - követve az ősi utat, amely évszázadok óta megkerülte a fonyódi hegyet - áttérünk a Kupa vezér útra, és a déli oldalon part fecske fészkeket láthatunk, majd eljutva a Fácános palánkvárig, gólyafészek köszönt minket. A Szent István utcán végighaladva egy évszázados múltra visszatekintő villával átellenben katolikus kápolna a híveket, az utca másik oldalán a városi könyvtár az olvasókat várja. Az utca végén - átkelve a vasúti síneken - megérkezünk a fonyódi Tourinform irodához.