Gyula

Földrajzi fekvés Gyula a magyar Alföld dél-keleti részén, Erdély szomszédságában, a Fehér-Körös folyó bal partján, 87-88 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az Alföld egészéhez hasonlóan Gyulán is mérsékelt, kontinentális éghajlat alakult ki. A városhoz közeli természetes folyóvizek, a Körösök, Közép-Európa legtisztább vizű folyói. Határátlépés Románia 2007. január 1-jén vált EU tagállammá, amely lehetővé tette a gyulai határállomáson is az ügyintézés leegyszerűsítését, és azt, hogy az alapvető személyi okmányok bármelyikével (személyi igazolvány, útlevél) ellátogathassunk a szomszédos ország településeire. A határellenőrzés működik, hiszen Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. Emberek A 32 000 lakosú Gyulán hosszú évtizedek óta magyar, német és román nemzetiségű lakosok élnek egymás mellett békességben. A vár története A gyulai vár, a megépítésétől a töröknek való feladásig, döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a király családi tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár. amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. A várépület első konkrét említése 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte. Élete állandó harcokban telt el a török ellen, így a gyulai munkák vezetője és befejezője fia, Maróti László lehetett. 1476-ban a vár és az óriási uradalom a koronára szállt vissza.

1482-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a területet, aki - egyéb építkezések mellett - a mai Corvin-bástya (ún. Rondella) építésével hagyta kézjegyét a váron. A vár hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerül megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást. 1566 nyarán II: Szulejmán unokaöccse, Pertaf basa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet. A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház, és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. Hosszas felújítás után 2005-ben elkészült az új reneszánsz vármúzeum, ahol 24 kiállító teremben járhatják végig a vendégek a hat évszázad történetét. „Új hangulatban” A „Gyula történelmi belváros rehabilitációja” elnevezésű pályázat eredményeként 2006. szeptemberében átadásra került a Kossuth tér, a város fogadó kapuja. Azóta a helyiek és vendégeink is birtokba vették a nagyon is szerethető és élhető teret, a sok zölddel, a gyönyörű utcabútorokkal, a rendezett környezettel. A téren található különleges szobor az „Anamorfózis”, mely Dürer Albert: Ádám és Éva című alkotását ábrázolja. A fordított csonka kúp alakzat rozsdamentes polírozott fémtükör felületén tükröződik vissza élvezhető normál képpé a vízszintes felületen lévő torzított kép. A „Gyula belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja” elnevezésű beruházás alkalmával újjáépült Gyula belvárosa is. Az új utca – és térburkolat, szökőkutak, padok, lámpák kialakításával rendkívül vonzóvá vált a belváros. A fürdőváros egyik üde színfoltja a világóra, amely egyedi tervezés útján készült.

A 3,5 tonnás smaragdzöld üveggömbről földünk valamennyi időzónája leolvasható. Gyula ezen kívül további beruházásokkal gyarapodott, amelyek még vonzóbbá tették a fürdővárost a látogatók számára. A Fehér-Körös mentén csónakkikötőt alakítottak ki, amely Gyula, földrajzi fekvése miatt, mind a belföldi, mind a nemzetközi ökoturizmuson belül a folyón átvezető, illetve a településeket összekötő vízi túrák kiindulási és végpontja lehet. A Körösön a városba érkezőket fogadó-és információs épület várja. A Csigakert a város egyik legjelentősebb zöld felülete. A terület értékeit szem előtt tartva vonták be a különleges ősparkot is a fejlesztésekbe. Lebontották a korábbi szabadtéri színpadot, s helyére virágos gyepet telepítettek, pótolták a hiányzó cserjéket, lépéseket tettek az értékes faállomány pótlására, és élőhelyet alakítottak ki a vízben élő és vízparti növények számára. Gyula város Gyulavári településrészén található, a XVIII. században épült Wenckheim-Almásy Kastélyban és a kastélyparkban látogatóközpontot alakítottak ki a turisták részére. A központ célja elsősorban az, hogy bemutassa a Dél-Alföld értékeit kulturális, természeti, környezeti és gazdasági területeken. A város széppé tétele során nagy figyelmet fordítottak a virágosításra, parkosításra. Ennek eredményeképpen Gyula városa a 2007. évi Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen az I. helyezést érte el. Így Magyarországot Gyula képviselheti a 2008. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe). Gyula 600 éves múltjával, történelmi atmoszférájával, számos műemlékével, látnivalóival, szobraival, szökőkútjaival, parkjaival, kulturális intézményeivel, sokszínű rendezvényeivel, konferenciáival, a megújult belvárosával elnyerte a Kultúra Magyar Városa 2008 címet.
 

Ajánlott sétaútvonalak:
A Tourinform irodától a Kossuth utcán kelet felé (a Várkert irányába) haladva már a szomszédságban műemlék épületeket láthatunk. Előbb a napjainkban kollégiumként funkcionáló egykori alispáni kúria fehérre meszelt falai tárulnak elénk, majd a Szent László utcai kereszteződéshez közeledve, a 13. szám alatt, az úgynevezett Úri Kaszinó zöld épülete következik. Utóbbi jelenleg a Várszínház igazgatóságának ad otthont, és mint ilyen, helyszíne jó pár kamaratermi előadásnak is. A kereszteződésen átkelve a Szent Miklós parkban találjuk magunkat, mely a fák ölelésében rejtőző Szent Miklós ortodox katedrálisról kapta nevét. A külsőleg visszafogott falak a román ortodox vallás szokásaihoz híven gazdagon díszített, igazán lenyűgöző belsőt takarnak, melynek héttengelyes ikonosztáza különleges látványt nyújt. A liget oldalában szoborsétányt alakítottak ki, ahol a gyulai kötődésű Munkácsy Mihály, Bartók Béla, Dürer Albert és Ady Endre mellszobrai őrzik múzsájuk emlékét. A parkot elhagyva az 1802-ből származó kishídon kell áthaladnunk a vár felé, melynek sarkában a romantikus stílusban épült kapusház áll őrt. Itt egyébként a nyári időszakban a Várszínház előadásaira válthatunk jegyeket. A híd parkkal átellenes oldalán még meglátogathatjuk a Dürer termet is, mely helytörténetileg értékes időszaki kiállítások helyszínéül szolgál. A hídon át a Várkertbe csöppenünk, mely a turizmus egyik fő csomópontja. A jobb oldalon a ma még sajnos nem látogatható, rossz állapotban lévő, egykoron a Wenckheimek által építeni kezdett, többször kibővített volt Almásy-kastély épületét leshetjük meg a lombok között. A kastély parkja egészen hosszan terül el, s ebből 8,5 hektáros természetvédelmi területen kapott helyet a méltán híres Várfürdő, 23 medencéjével, és számtalan gyógyászati és kényeztető szolgáltatásával. Szintén a fürdő intézményéhez tartozik az anno lovardaként funkcionáló épület, mely pár évvel ezelőtti felújítása során igazán impozás belső teret kapva várja a gyógyulni vágyókat. Különlegessége, hogy itt rendelkezésre áll egy akár úszásra is alkalmas gyógyvizes medence, hatékonyabbá téve a rehabilitációt. A kastélykert területén persze nemcsak gyógy-, hanem több élmény-, tanuló-, úszó-, és gyermekmedence is szolgálja a különböző korosztályok igényeit. A Várfürdővel szemközt, a Várkert közepén magasodik Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára, mely immáron több mint 600 éve áll ellent az idő vasfogának. Az épület 2005.-ben befejeződött felújításának eredményeképp ma 24 kiállítóteremben ismerkedhet a látogató a reneszánsz korral, sőt, akár részt is vehet a kor mindennapjaiban. A 21 méter magas toronyból akár a szomszédos Románia hegyei is jól látszanak tiszta időben, s a várárok maradványaként fennmaradt Csónakázó-tó remek lehetőséget nyújt egy kis délutáni kikapcsolódásra. A Várkert végén, az Erkel Szállodát megkerülve, rögtön az első utcán (Akácos utca) jobbra fordulva, majd a Part utcára térve érhetünk az úgynevezett Élővíz-csatorna partjára. E csatorna medrében a Fehér-Körös vize folyik, s az egész várost átszeli, igazán kellemes környezetet biztosítva a sétához. Rögtön két híd is átível rajta az elénk eső szakaszon, melyek a Part utcán elhelyezkedő szállodák és panziók vendégeinek biztosítanak könnyű és kényelmes megközelítést a Várfürdőhöz. A part mentén itt ősi mocsári ciprusok nyújtanak hűs árnyékot a nyári melegben. A fürdő hátsó bejárataival átellenben, balra esik tőlünk a Csiga kert, mely négy hektáron, az elmúlt években megújulva, sok zölddel, pihenőpadokkal, pavilonokkal várja a megfáradtakat.

Már a bejáratnál Erzsébet királyné szobra köszönt bennünket, előre sugallva a nyugodt, kellemdús környezetet. Innen a víz mentén két módon is folytathatjuk utunkat: gyalogosan, avagy a vízen csónakkal vagy vízibiciklivel. A Szent László utcát elhagyva, a Pálffy utcánál lévő gyalogos hídon érdemes átkelnünk a csatorna túloldalára, hogy néhány méterrel lejjebb, az ’56-osok terénél kiérhessünk a Harruckern térre, ahol a barátságos, szökőkutakkal övezett téren áll a város legnagyobb katolikus temploma, a búcsújáró Nádi Boldogasszony plébániatemplom. Balra, a sétáló övezet kanyarulatánál egy modern érdekességbe botlunk: a millennium megörökítésére tervezett 3,2 tonnás, smaragdzöld üvegből készült Világóráról az összes időzónához tartozó pontos idő leolvasható. Itt nyáron kéthetente Korzó-bulik pezsdítik fel az életet zenével, tánccal, jó hangulattal. Újfent balra kanyarodván, a díszkővel burkolt sétányon végighaladva, a kapushídon át az Eszperantó tér – Kossuth tér kettősére érkezünk. Az ezernyi virág és szökőkút ölelésében a megújult belváros újabb különlegességében gyönyörködhetünk az Anamorfózis oszlop képében. A vízszintesen, 290 000 mozaikkőből kirakott Ádám és Éva torz kép, mely Dürer Albert műve alapján készült, a fém oszlopon normál arányú képként tükröződik. Ha kigyönyörködtük magunkat a vízkapu játékos vízsugaraiban, a kaszkádmedence vízlépcsőjében, a körforgalom hatalmas vízjátékában és a szemközti apró Szentháromság kápolnában, enyhén délnyugatnak indulva, Békéscsaba irányában juthatunk el a Bartók Béla útig. A sarkon északnak fordulva megláthatjuk a tűzoltóság épületét, mely valaha Magyar Király vendégfogadó volt.

A Dr. Adler Ignácz utca sarkán az egykori zsinagóga épülete következik, mely ma zeneiskolaként funkcionál. Az Élővíz csatornán újfent áthaladva érünk az egykori Német-Gyula területére, az Apor Vilmos térre. Itt egy újabb katolikus templom, a Németvárosi rész védőszentjének nevét viselő Szent József templom uralja a teret. Háta mögött találhatjuk Erkel Ferenc szülőházát, ahol zenés tárlatvezetés keretében ismerkedhetünk meg Erkel pályafutásának részleteivel. A Göndöcs utcán visszafordulva a belváros irányába, a Göndöcs-kert zöldjében látogathatjuk meg a Kohán Képtárat, ahol ma a Kossuth- és Munkácsy-díjas Kohán György gyulavári származású festőművész hagyatékát tekinthetik meg az érdeklődők. Előtte magasodik a volt Erkel Ferenc Művelődési Központ épülete, mely számos programot nyújt az év bármely szakában. Pár méterre délnek, a Béke sugárúton találjuk Gyula egyetlen evangélikus templomát, majd balra, a Jókai utcán a régi polgári életnek emléket állító Ladics-ház a következő állomásunk. A 18. században épült ház a városra oly jellemző polgári hangulat pontos bemutatóhelye, és emellett színházi előadások is zajlanak olykor kedves kis udvarán. Rögtön a szomszéd ház falán cégérek hirdetik a cukrász mesterséget – a Százéves Cukrászda biedermeier berendezésével igazán ritka élményt nyújt az édesszájúaknak. Az ország második legrégebben működő cukrászdájában a remek fagylaltok és ínycsiklandó sütemények elfogyasztása mellett cukrászati kiállítás is megtekinthető. A Erkel Ferenc tér sarkán a névadó mellszobra nyit utat a Petőfi térre és Megyeház utcára, ahol csaknem minden épület műemléki értéket képvisel. A padok, fák ölelésében az Oroszlános Díszkút csillapítja az érkező szomját, s a tér bal oldalán, közvetlenül a református templom mellett bukkan elő a volt Vármegyeháza, ma Városháza lenyűgöző, díszes épülete. A Megyeház utca végén ismét a Kossuth utcában találjuk magunkat, s átellenben már fel is bukkan a 19. századi pandúrlaktanya marcona építménye, mely a Tourinform irodának ad otthont, s ahonnan sétánk indult.