Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény a hajdúk fővárosa, a nagy és színes múltú, több mint harmincezer lakosú északkelet-magyarországi város látnivalóival kiváló minőségű gyógyvizével és pazar rendezvényajánlatával vonzza az idelátogatókat.

Ajánlott sétaútvonalak:
Ismerkedésünket a várossal a Tourinform irodával szemben, a Kálvin téren látható református templommal kezdjük, amely a 19. század végén, a késő eklektika stílusában épült. A templom városképi szempontból is jelentős, falai között aktív hitélet folyik. A Kálvin téri parkban található Gách István I. világháborús emlékműve, melyet 1927-ben az akkori kormányzó Horthy Miklós avatott. A szoborkompozíció a város közel kétezer hősi halottjának állít emléket. A Szent István tér felé haladva égbeszökő oszlopon áll a csodaszarvas, Horváth Tibor alkotása.

A millecentenáriumi emlékművet 1996 ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján állították fel. A lámpás kereszteződésnél jobbra térve kis sétával a Bocskai térre érünk. A 19. század végi nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön. Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődésnek nyomait, mint Hajdúböszörmény. Szélesen nyújtózó főterén több, a városképet erősen meghatározó épület található. Ilyen a Városháza épülete, mely késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907 - ben, s a régi megyeházák formai hagyományait követi. A bejáratnál árkádsorral díszített lépcsőfordulóban márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. A Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók. A Városháza kapuján kilépve a tér déli oldalán található az egykori Hajdúkerületi székház, mely a megye legrégibb középülete.

Ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. Az épület három szakaszban épült 1762 és 1871 között. Belépve az épületbe boltíves, árkádos, rendkívül hangulatos, a valamikori „kocsibejárónál”, a kapualjnál állhatunk meg. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyben a népballadákból ismert egyik betyár, Angyal Bandi is raboskodott. Az ilyen típusú börtön az Alföldön igen ritka, Hajdú-Biharban pedig egyedi volt. Az intézmény a Hajdúsági Múzeum nevet 1951-ben vette fel. A kapualjban karcsú oszlopon Báthory Gábor (1589-1613) erdélyi fejedelemnek állított emléket a hálás utókor Fekete Tamás szobrászművész alkotásával. A múzeum állandó kiállítása a Hajdúság története és néprajza címet viseli. Udvarán szoborparkot alakítottak ki, ahol azon személyek kaptak helyet, akik munkásságukkal, tevékenységükkel, életművükkel szorosan kapcsolódtak a hajdúsághoz, Hajdúböszörményhez. Így itt találjuk Káplár Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István, Veres Péter, Sillye Gábor, Bethlen Gábor, Bocskai István, és Király Jenő szobrát. A múzeum impozáns díszudvara nyaranta zenei és kulturális rendezvények színtere. Az épület északi szárnyával szemközti park közepén magasodik a város másik református temploma, mely eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át. A monumentális templombelső kiképzése méltó külső megjelenéséhez. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona, amely a világhírű Angster-cég terméke, s egyben a hazánkban található vidéki orgonák közül az egyik legnagyobb. A templombelsőben a szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette. Az épület mellett két jelentős szobrot is láthatunk. Holló Barnabás alkotása, az 1907-ben felavatott Bocskai-szobor ma már a város jelképe. A kétalakos műalkotás azt a történelmi pillanatot rögzíti, amikor a nagy erdélyi fejedelem átnyújtja híres kiváltságlevelét a hajdúság egészét jelképező hajdúvitéznek. A szobortalapzat mind a négy oldalának felső peremét egy egy, Bocskai koronáját megjelenítő domborműves ábrázolás ékesíti, mely egyedülálló az országban. A másik szobor Kiss István alkotása, a Táncoló hajdúk.

A táncoló hajdúkatonákat ábrázoló, hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost, Nánást, Szoboszlót, Dorogot, Böszörményt, Vámospércset, Polgárt, Hadházt szimbolizálja. Az előtérben elhelyezkedő abroncsba zárt malomkő a Hajdúkerület egységét jelképezi. A Bocskai téren találjuk még a Bocskai István Gimnázium romantikus stílusú épületét, melynek helyén álló „oskolában” már 1621-ben tanítás folyt, a debreceni Református Kollégium partikulájaként. A városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben. Előtte láthatjuk Győrfi Lajos szobrászművész alkotását, a Milleneumi emlékművet. A tér teljes lezárását a református lány- és fiúiskola eklektikus épülete teremtette meg 1910-ben. Ma a Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola és a Baltazár Dezső Református Általános Iskola működik az épületben, falán emléktábla hirdeti, hogy az iskola helyén álló református egyházi egykori parókiában Csokonai Vitéz Mihály többször is megfordult. A főtér déli oldalán továbbhaladva a város művelődésében meghatározó szereppel bíró két épületet találunk.

Az egyik a Kertész László Városi Könyvtárnak a másik a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Háznak ad otthont. A művelődési központ színháztermében rendszeresen tartanak előadásokat, zenei rendezvényeket, szórakoztató és folklór műsorokat, emeleti galériája kiállítások színtere. Az épület mögött látható Varga Imre szobrászművész 1991-ben alkotott II. világháborús emlékműve. Európa stilizált térképe fölött fájdalommal és gyásszal áthatott arcú nő áll, körülötte réztáblákon a II. világháború hajdúböszörményi áldozatainak névsora. Sétánkat folytatva azonnal szembetűnik a kéttornyú görög katolikus templom. Az 1893-ban felszentelt épület hajója megsüllyedt, csak részben maradt meg, a ma látható, felújított templomot 1988-ban szentelték fel újra. Toronygalériája időszaki kiállításoknak ad helyet. A belvárost elhagyva az Újvárosi úton a római katolikus vallás híveinek templomához érünk, mely az 1860-as években épült, az egykori falusi barokk templomok szerény, eklektikus utánzataként. A Vörösmarty utcán keresztül jutunk el a népi építészet emlékeit őrző a Hajdúböszörményi Tájházak épületegyütteshez a Polgári utca egyik zugában. A hajdúböszörményi népi műemlékek eme központja hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek, melyeket az 1970 es években újítottak fel, hogy még napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmód és a népi építészet szerves összetartozását. Hasonló jelentőségű a közelben lévő Káplár Miklós emlékház, mely 1853 ban épült. A népi műemlékben a Hortobágy és a Hajdúság festőjeként ismert művész emlékkiállítása tekinthető meg, ahol 30 festménye - melyek az eltűnő pásztoréletet, és a Hortobágy világát mutatják be - mellett számtalan dokumentum őrzi a kiemelkedő tehetségű festőművész emlékét. Visszatérve a központba, a Bocskai tértől nem messze, a Kassa utcán áll a valaha szebb napokat látott zsinagóga. 1863-ban épült, keleti hatású, s az ortodox zsidó vallás minden elemét jól követő templom. Belseje egykori szépségének nyomait részben ma is őrzi. A térről ágazó Petőfi Sándor utcában ejtheti a turistát ámulatba az 1911-ben épült egyemeletes, szecessziós stílusú Petőfi-ház, mely a város közéletének egyik fontos színtere. Az Ady térre kiérve csodálható Varga Éva szobrászművész 1996-ban felavatott kompozíciója, mely az 1848-49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai (17.) huszárezred katonáinak emlékét őrzi. A Korpona utcán végighaladva visszaérkezünk a Kálvin térre kiindulópontunkhoz, a Tourinform irodához.