Dél-Alföld


Régió: Dél-Alföld
Földrajzi tájegység: Kiskunság
Megye: Bács-Kiskun megye


A török pusztítás miatt elnéptelenedett vidéket I. Lipót császár 1691-ben a Wattay-családnak adományozta. A Wattayak 1718-ban felvidéki szlovák anyanyelvűekkel telepítették újjá Kiskőröst. A városban lakó szlovákság büszke eredetére. A város kulturális arculata szempontjából másik meghatározó tényező, hogy 1823. január 1-jén Kiskőrösön született Petőfi Sándor. A költő 1790 körül épült nádfedeles szülőháza és a hozzákapcsolódó Irodalmi Múzeum ma igazi zarándokhellyé vált. A parkjában található a költő legelső köztéri szobra, illetve a műfordítóinak szoborparkja. A Szlovák Tájház (1839) rendkívül gazdag századfordulós anyaggal rendelkezik. A Petőfi téren található Városháza eklektikus stílusban 1893-ban került átadásra. Az országban egyedülálló Közúti Szakgyűjtemény az út- és hídépítés emlékeit, gépeit mutatja be az ókortól napjainkig. A strandfürdőt 53 °C-os gyógyvíz táplálja, melyhez tartozik egy szép, rendezett, főleg külföldiek által kedvelt kemping is. Az idelátogatókat színes programokkal várják: Városalapítók Napja és Országos Rétesfesztivál, Szüreti és Szlovák Nemzetiségi Napokat, Petőfi Szilveszter.

Ajánlott sétaútvonalak:
A kiskőrösi Tourinform iroda a Művelődési Központ épületében a Petőfi Szülőház szomszédságában található. Sétánk innen indul. Elsőként nézzünk körül a város főterén, ahol több érdekesség található. Ha a Tourinform irodától a katolikus templom felé indulunk, 50 méterre, bal kéz felől feltűnik egy apró kutacska, ahonnan a helyiek literszámra hordják a frissítő ártézi vizet. A kút mellett kicsiny „ösvény” vezet az úgynevezett „Csiga-biga” parkba, amely az ott található díszkútról kapta a nevét. A díszkút mellett magasodik Petőfi Sándor egészalakos bronzszobra, amely március 15-én a városi ünnepség főszereplője. Innen már jól látszik az út másik oldalán álló patináns épület, a városháza és a vele szemben álló római katolikus templom. Ha a Petőfi szoborhoz vezető járdán indulunk vissza a főtérre, akkor a nagy fák árnyékában igazi érdekességre bukkanhatunk: Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István 1822-24 között mészárszéket üzemeltetett a városban. Az épületet már lebontották, de létezésére egy emléktábla utal. Ha innen ismét a Tourinform iroda irányába indulunk, bal kéz felől megpillanthatjuk Bem József szobrát és a Petőfi Szülőház nádfedeles épületét. Mielőtt bemennénk a „szentélybe”, tegyünk egy rövid sétát a Zsinagógáig. Egyszerűen csak haladjunk el a Tourinform iroda előtt, és kb. 20 méter múlva megpillantjuk a Zsinagóga épületét, és a parkjában álló Szendrey Júlia szobrot. A Zsinagógával szemben halad egy utca, mely elvezet a város legfontosabb templomához. A sétáló utca kezdőpontjában álló evangélikus templomban 1823. január 1-jén keresztelték meg Petőfi Sándort. Az eredeti anyakönyvet a mai napig őrzik, és december 31-én, a Petőfi Szilveszter alkalmából, éjfélkor meg is tekinthető. A sétálóutcán szintén eljuthatunk a Szülőház és Emlékmúzeumhoz, ahol a parkba belépve azonnal feltűnnek Petőfi műfordítóinak szobrai, és a 13 aradi vértanúnak emléket állító emlékfal. Tekintsük meg a múzeum-együttest, majd keressük fel a Szent István utcában található Szlovák Tájházat, ahol a város szlovákságának tárgyi emlékeit őrzik. A tájházban érdekes történeteket hallhatunk az eszközökről, használati tárgyakról. Útközben érdemes egy pillantást vetni a Szarvas Fogadó patináns épületére, amely jelenleg is előkelő szálloda, étterem és kávéházként üzemel. A városban (a központtól 300 méterre) található még az országban egyedülálló Közúti Szakgyűjtemény, amely az út- és hídépítés múltját mutatja be a látogatóknak. Kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánunk a sétaútvonal bejárásához.