Kőszeg

Megközelíthető: 87 A nyugati határszélen, az Alpokalján fekvő Kőszeg az ország egyik legszebb és legkisebb városa.

Ajánlott sétaútvonalak: Merész feltételezés lenne bárkitől azt állítani, hogy Kőszeg – mely ezernyi történelmi, kulturális és természeti kincset rejt magában - megismeréséhez elegendő lehet egyetlen napot eltölteni a „becsület-kasszák” városában. Amennyiben mégis csak egy nap áll rendelkezésre az ideérkezőnek, hogy megismerje azt a nyugat-dunántúli kisvárost, amelyben 11 órakor is harangoznak, a következő sétát ajánlanám, ami Kőszeg legfőbb látnivalóit érinti.

A Tourinform Iroda elől a Rajnis utcán haladunk az egykor piactér, a Jurisics-tér felé. Pár lépést megtéve, máris az 1600-as években barokk stílusban épült Bencés Székesegyházhoz érünk, mely korábban a bencések rendházaként és gimnáziumként funkcionált, itt folytatta tanulmányait többek között Faludi Ferenc író, és Chernel István neves kőszegi ornitológus is. Az épület tőszomszédságában, sőt hozzáépülve emelkedik a 14. századból származó Szent Jakab templom. Kuriózumnak számít, hogy a templomtól mintegy négy-öt méterre egy újabb templomot, a Szent Imre templomot pillantjuk meg – ezt a középkori Kőszeg magyar és német lakosságának vallási vitája eredményezte. A templomokat a középkori temető helyén emelték, a fennmaradt sírkövek kérésre ma is megtekinthetők a templomkertekben. A Szent Jakab templom nyugati homlokzatán három szerzetesrend, a jezsuiták, a piaristák és a bencések jelképei láthatók, mely ugyancsak a város vallási sokszínűségére utal. Mindkét templom szabadon látogatható, érdemes betérni a különleges hangulatot árasztó egyházi épületekbe. A Szent Jakab templom középkori falfestményeinek (Szent Kristóf, Háromkirályok-jelenet, Köpenyes Madonna) szenteljünk külön figyelmet, ahogy a Szent Benedek –oltár mellett található síremléknek is, mely Jurisics Miklós gyermekeinek állít emléket. A gótizáló, késő reneszánsz szent Imre-templom szintén 17. századi eredetű, a tervező annak idején azt a feladatot kapta, hogy részben a régi, Szent Jakab templomhoz idomuljon megjelenésében, részben azonban a korabeli stílusjegyeket is hordozza magán. Több protestáns felekezet is birtokolta az évszázadok folyamán, a főbejárat felett mindenképp figyelemre méltó Szent Imre 1722-ben idehelyezett szobra, illetve a templom copf stílusban készített szószéke.

A templomokkal szemközti patinás épület ad otthon a postatörténeti kiállításnak helyt adó Postamúzeumnak, melynek megtekintése után a szomjazók betérhetnek a szomszédos épületbe, a kőszegi Boráriumba, ahol tájékoztatást, illetve igény szerint kóstolót kaphatnak a Kőszegi-hegység legkedveltebb boraiból. A Jurisics-tér, mely egykoron a vásárok, és egyben a politikai és társadalmi élet színhelye volt - közepén elhelyezkedő Mária szobor különlegessége, hogy az 1730-as években a Mária-kultusz ellen protestálóktól beszedett büntetőpénzből emeltették. Helyén korábban a közékor megszégyenítő eszköze, a pellengér állt. Szomszédságában az egykori láncos kút helyén létesített városkút található. Érdemes a tér egyik padján helyet foglalnunk, és megpróbálni betelni az impozáns épületekkel.

A Városháza – mely szinte a Kőszegen használt összes építési stílus jegyeit magában hordozza – talán az egyetlen épület Magyarországon, mely lényegében napjainkban is ugyanazt a közigazgatási feladatot látja el, mint eredetileg. A homlokzaton a Jurisics család, a történelmi Magyarország, a történelmi Kőszeg címerei is fellelhetők a falfestmények között.

A Jurisics-tér 9. szám alatt található Sgraffitós-ház nevét homlokzatának díszítéséről kapta. (sgraffire: kaparni). Az Arany Egyszarvú Patikamúzeumban Svalla Mátyás helyezte el a jezsuitáktól megvásárolt gyönyörű bútorzatot és patika-berendezést. Az épület padlásán gyógynövényszárító helységet alakítottak ki.

A Hősök Kapujától jobbra a Tábornokház középkori és kora újkori eredetű épületében 1716-tól a városban elhelyezett hadak parancsnokai szállásoltak, illetve innen hirdették ki a város vezetői a fontos döntéseket, ítéleteket is. Jelenleg helyi céhesekről szóló kiállítás tekinthető meg az épületben. A Hősök Kapuja 1932-ben eklektikus stílusban épült, a török ostrom 400 éves jubileumára. Helyén egykor az Alsó kaputorony állt, ami rendkívül fontos szerepet játszott a város védekezésében.

A Hősök Kapujától a Főtérre vezető szűk utcában, a Városház utcában állt a középkori város legfontosabb védműve, ellenfallal, előkapuval, felvonóhíddal, mely a várat körülvevő vizes árkot keresztezte. A híd végén az 1880-as évekig az Alsó-kaputorony állt, ennek helyére emelték később a Hősök tornyát. A Városház utcában a kőhíd emlékét Szent Jakab és Nepomuki Szent János szobra őrzi a házfalakba építve, itt volt az egykori kapu vége. A ma Fő tér 2005-ös felújítása során nyerte el mai alakját, régebben piacként funkcionált. A Fő teret szegélyező épületek késő barokk és klasszicista jegyeket hordoznak, bár az Arany Strucc Szálloda már az 1590-es években fogadóként működött. A pestis által sújtott város polgárai 1713-ban állítatták a Szentháromság szobrot, vezeklésként a sok csapás miatt, hiszen úgy gondolták, hogy a bűneik miatt sújtja Isten a lakosságot a szörnyű betegséggel. A neogót stílusban, 1894-ben épült Jézus Szíve plébánia templom 57 m magas harangtornyából napjainkban is megszólal a toronyzene. A három hajós templombelső színes üvegablakai különösen délután nyújtanak csodaszép látványt. Érdemes sétánkat félbeszakítani egy kései ebédre, számos vendéglátóhely várja vendégeit helyi specialitásokkal. Sétánkat következő célja a város szinte valamennyi pontjáról látható Kálvária templom, ezért a Fő térről a Várkörön haladjunk tovább.

A Városi Könyvtár épülete, majd a Hunyadi park mellett elhaladva folytassuk utunkat a Gyöngyös utcán át az Árpád térre. Továbbra is észak felé haladva a Sziget utcán, eljutunk a Kálvária útra. A Kálvária-hegy lábánál elhelyezkedő „Korona bunker” annak állít emléket, hogy 1944 decemberétől 1945 márciusáig itt őrizték a Szent Koronát. A 393 m magasan álló templomhoz vezető utat stációk szegélyezik, csak gyalogosan közelíthető meg, a legenda szerint az építéséhez szükséges mintegy 40 000 darab téglát a város lakói vezeklésként kézben hordták fel az építkezés helyszínére. Az 1735-ben elkészült templomtól nem messze található az 1936-ban felújított Trianoni kereszt.

A Kálvária-hegyről az Árpád-térig a már ismertetett útvonalon jutunk el, ám itt a Pék utcán dél felé haladva rövid kitérőt tehetünk, ha szeretnénk megismerkedni a kőszegi bor és szőlőtermesztés történetével a Borok Házában (Várkör 54.). Utunkat a kis kitérő után a Károly Róbert tér felé folytatjuk, majd a Várkörön haladunk tovább, míg az a Chernel Kálmán utcát keresztezi. Érdemes betérni a manapság is középkori hangulatot sugárzó utcába, itt található ugyanis a művészeti kiállításoknak otthont adó Művészetek Háza, majd megpillantjuk az Öreg Tornyot, a Zwingert. A külsővár legnagyobb bástyája mintegy 700 éves múltra tekint vissza, szintén fontos feladatot látott el a középkori város védelmi rendszerében, ma kiállításnak ad otthont. A toronytól néhány méterre találkozunk a modern építésű Európa Házzal, melyben elsősorban szemináriumokat, konferenciákat szerveznek. A Chernel utcán végig haladva kiérünk a Diákközre, ahol elsősorban a gyerekek örvendhetnek a játszótérnek. Elérjük a Jurisics várat, melyben ma múzeum és művelődési központ működik, nyáron rengeteg érdeklődött vonz az augusztusban megrendezésre kerülő Török Ostromnapok, illetve a nyári várszínházi előadások. A várból kifelé jövet jobbra fordulva eljutunk sétánk kiinduló pontjához, a Tourinform Irodához.

Lehetetlen feladat lenne egy napba „beletömöríteni” egy olyan város látnivalóit, ahol szinte minden egyes háznak külön története van, ezért az ideutazóknak érdemes mindenképpen több napot „áldozniuk” az ökoturisztikai szempontból szintén jelentős Kőszeg és környékének megismerésére.