Pannonhalma

Pannonhalma a bencés apátság tövében épült 3800 lakosú város gyökereit a római korig vezeti vissza. Honfoglaló őseink kereszténységet ismerő avar, szláv és bajor szállásokat találnak itt. A X. században már magyar szállásváltó fejedelmek udvarháza áll a domboldalon. 996-ban missziós bencés szerzetesek telepednek meg a dombtetőn, s későbbiekben ez határozza meg a település fejlődését. Kezdetben „Pannonia” néven udvari népek, szőlő- és kézművesek lakóhelye, de a XII. században „Alsok” névvel már nagyobb villa és vásároshelyként tartják számon. A középkor végére népes várossá fejlődik, s neve ekkortól a kolostor templomának védőszentje után „Szentmárton”. Az 1500-as évek elején végvárrá alakított kolostor falainál kiépül az iparosok, kereskedők negyede, a Váralja. A török időkben a lakosság hol behódol, hol elmenekül, végül a város elpusztul. A XVIII. század az újraépítés kora: németek és szlávok költöznek a magyar lakosok mellé, a faluképben már megjelennek a gazdálkodás első jelei ( pl. a még ma is álló majorépületek. A XIX. században a gazdagodó mezőváros járási székhely, közlekedési csomópont széleskörű kézműiparral, kereskedelmi hálózattal, kisebb üzemekkel. Az iskola és felnőtt művelődés a kor szintjén áll. 1965-ben a település neve Győrszentmártonról Pannonhalmára változik. Az 1980-as évek végén a magyar szőlész-borász társadalom elismerve az itt folyó munkát, létrehozta a Pannonhalma-Sokoróalja borvidéket, melynek központja Pannonhalma. Az országos gazdasági változások mellett részleges profilváltásra került sor: a magas színvonalú szőlőtermelés mellett az idegenforgalom is meghatározó lett. Pannonhalmát évente 100-150.000 turista keresi fel. 1996-ben ünnepelte az apátság fennállásának 1000 éves évfordulóját, s az ünnepi események szerte a világon Pannonhalmára terelték a figyelmet, s szeptemberben II. János Pál pápa is látogatást tett az apátságban. Még ebben az évben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az apátságot és környékét. 2001-ben a település városi rangot kapott Magyarország egyetlen működő bencés kolostorában ma is több egyházi intézmény kap helyet. A városban számos étterem, hotel, panzió és egy kemping is várja az ide látogató vendégeket.

Ajánlott sétaútvonalak:
Tourinform Iroda (Petőfi S. utca 25.) - Főbírói ház (Petőfi Sándor utca 11.) - Holocaust emlékmű és zsinagóga (Szabadság tér) - Szoborpark (Szabadság tér) - Római katolikus templom (Szabadság tér) - Szent Márton szobor és Kelemen Krizoszton kő (Szabadság tér) - Pannonhalmi Főapátság - Hefter Üveggaléria (Tóthegy) - Millenniumi emlékmű - Boldogasszony kápolna - Radnóti Emlékmű (Arany János utca, Téglagyár mellett) - Magtár (Mátyás király utca 1.) - Szent Vince zárda (Óvoda épülete) - Tourinfrom Iroda
Az útvonal egy nap alatt bejárható, a nevezetességekről és a látnivalókról bővebb információt a Látnivalók menüpontban találhatnak.