Sümeg

SÜMEG a Dunántúl egyik legismertebb kisvárosa, a Balatontól mindössze 20 km-re található. A város határában őskori kovakőbánya, római kori település és ókeresztény bazilika romjai jelzik azt, hogy ez a terület a legrégebbi időktől lakott. A hangulatos barokk városközpont, egy séta a várban, a Ferences kegytemplom és kolostor, a Plébániatemplom a messze földön híres freskókkal, a Püspöki palota kiállításai mindenkit felfedezésre csábítanak. Bármelyik irányból közeledünk a városhoz, fölénk magasodik a Bakony utolsó nyúlványán található vár, melyet a XIII. században, a tatárjárást követően IV. Béla király építtetett. 1552-től - Veszprém török kézre kerülésétől - számított végvárnak, ez időszakban a török veszélyre tekintettel építették át. A vár a Rákóczi-féle szabadságharcban játszott utoljára hadászati szerepet. Elfoglalását követően a várat az osztrákok 1713-ban felgyújtották, helyreállításához a XX. századig kellett várni. Ekkor került sor a kaputorony, az öregtorony, a Köves-bástya helyreállítására is. A Dunántúl legnagyobb romvárához kényelmes sétaút vezet. 1989 óta magánvállalkozásban működik, nagyszabású felújítási munkálatokkal, megújuló képpel, hangulatos eseményekkel, várjátékokkal. A vár után Sümeg legrégebbi műemléke a Szent Ferenc-rendi templom és kolostor, jelentős zarándokhely. 1649-ben kezdték építeni, értékes a faragott berendezése, a főoltár és mellékoltárok szobrai. A barokk-kori Sümeg hangulatát árasztja Padányi Bíró Márton püspök által építtetett püspöki palota. A felújításra váró barokk épület 1745-1753 között épült, két évszázadon át volt püspöki lakhely. Az épület legszebb része a kapuzat, melyet egy-egy Atlasz-szobor fog közre. Termeit díszítő freskók és stukkók elpusztultak, a földszinti kápolnában napjainkban is megtekinthetők Vogl Gergely falképei és olajfestményei. A római katolikus plébániatemplomot Bíró Márton püspök építtette 1756-1759 között, belsejét F. A. Maulbertsch osztrák festő freskó díszítik. A freskósorozat a megváltás történetét mutatja be, a hozzá tartozó ószövetségi előzményekkel. Gábriel arkangyal elküldésével kezdődik Krisztus életének elbeszélése, amely az oldalfalak fülkéin és a boltmezőkön át a Szentlélek eljöveteléig halad. Maulbetsch mozgalmas, színgazdag, érzelmekkel telített falképciklusa az egyszerű vidéki templomot „ a rokokó sixtus-kápolnájává” avatja. Kisfaludy Sándor szülőháza ma emlékmúzeum, a költő és felesége, Szegedy Róza sírja a helyi temetőben áll. A Várhegy és a Mogyorós-domb természetvédelmi terület. Lovaglás, kerékpározás, horgászat és vadászat, a szőlőhegyek között tett séták Sümeg körül egy csodálatos tájat tárnak látogatóink elé. Közúti közlekedés: Budapest (8-as főútvonal)-Jánosháza elágazó (84-es főútvonal)-Sümeg Balaton-Balatonederics (84-es főútvonal)-Sümeg Bécs-Sopron (84-es főútvonal)-Sümeg Graz-Rábafüzes-Körmend (8-as főútvonal)-Sümeg

Ajánlott sétaútvonalak: Tourinform - Mártírok útján az egykori városfal maradványai – Váristálló – Kisfaludy-kert - Kocsimúzeum – Vár – Vármúzeum – Ferencestemplom és kolostor – Püspöki palota – Palota pince – Városi Múzeum – Panteon – Tarisznyavár - Plébániatemplom
Időtartam: cca. 5 óra

A belvárosban, a Kossuth Lajos utca 15. száma alatt kapott helyet a Tourinform iroda. Itt érdemes kezdeni a városi sétát, hiszen a kiadványok választéka és a szóbeli tájékoztatás segítséget fog jelenteni. A belvárosban mindenütt ingyenes parkolóhelyek vannak. A Tourinfom irodából kilépve balra indulunk el Kossuth Lajos utcán a gimnázium irányába. A első sarkon felfelé kanyarodva, a Mártírok útján árnyas vadgesztenyék alatt sétálhatunk el a régi városfal maradványai mellett, melyen ma is jól láthatók a lőrések. A Mártírok útja végén, amely a Vajda Ignác utcába torkollik, már érezhető a város egyik sajátossága, hogy dombra épült, amely a vár felé folyamatosan emelkedik.

A Vajda Ignác utca a vár felé fut, és a várhegy lábáig ér. Néhány lépés a Vak Bottyán utcán és máris kanyarodhatunk a várba vezető útra. Apró, egymáshoz bújó sokudvaros házakat találunk erre a régi jobbágy lakások helyén. A vároldalban áll a régi püspöki lovarda, ma Váristálló. A boltíves, barokk épület az 1700-as években épült, még Bíró Márton püspöksége idején. Az impozáns épület kétszintes. Földszintje két sor kőoszlopon áll. Emelete magtár. Itt kapott helyet a Radeczky Huszár Egyesület állandó kiállítása, mely egész évben ingyenesen látogatható. A várparkoló másik oldalán a Kisfaludy kertben található a lovagi játékoknak helyet adó aréna, mellette a lovasistálló és a Kocsi-múzeum, ahol felújított korabeli szekerek, fiákerek és uradalmi hintók láthatók. Látogatása ingyenes. A sümegi várba kővel kirakott kényelmes sétaút vezet fel. A vártövéből látványa impozáns és lenyűgöző. Ahogy felfelé sétálunk a szerpentinen kitárul előttünk a táj szépsége. A tatárjárás után IV. Béla utasítására a várhegy tetején lakótornyot emeltek, amelyek az idő folyamán folyamatos bővítéseknek és átépítéseknek köszönhetően a Dunántúl egyik legjelentősebb erődjévé bővölt. 1552-től, miután a török elfoglalta Veszprémet, püspöki székhellyé vált. Bár a váraljai település időlegesen török fennhatóság alá került, a vár sosem volt idegen kézen. A török veszély fennállása alatt többször bővítették, erősítették, korszerű, jól védhető sarokbástyákkal látták el. Mivel a sümegi vár a Rákóczi szabadság harcban is jelentős szerepet töltött be - hadtápközpont volt -, ezért a szatmári békét követően az osztrákok - ahogy sok más magyar várat is – megrongálták majd hadgyakorlat ürügyén felgyújtották. A vár Öregtornyának két szintjén található a Vármúzeum. Eredeti fegyverek, középkori tornavértek, gótikus sisakok, francia kardok, jó állapotú ágyuk és ostromgépek láthatók a történelmi falak között. A vártörténeti kiállítás mellett felszentelt kápolna, bognár-, kovács-, és fazekasműhely várja a vendégeket. A várból lefelé indulva lesétálunk a Vak Bottyán utcán majd tovább a Ferences templom és rendház felé. A ferences rendet Széchenyi György püspök telepítette le Sümegen és építetett számukra templomot és hozzá klastromot. A kívülről puritánnak látszó templom a török hódoltság idején védelmi feladatokat látott el. A külső homlokzatának legfőbb dísze a kovácsoltvas kapukkal védett és falképekkel ékesített két homlokzati kápolnafülke. A templom belső terében igényes barokk berendezés látható. Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Közepében a Pieta-kegyszobor látható, amely a régi Szent Katalin templomból került ide.

Az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely és zarándokhely. Altemplomának kriptáiban az elhunyt ferencesek mellett, a vidék nemessége és két veszprémi püspök is nyugszik. A templom mellett, a várhegy déli lejtőjén található a Püspöki Palota épülete és parkja. Kétségtelen hogy Veszprém eleste után, amikor a püspökség Sümegre tette székhelyét a város nagyobb hangsúlyt kapott, és jelentős építkezései és virágzása is erre az időszakra esik. A korábbi romos püspöki rezidencia helyén felépített igényes és a kor szellemének megfelelő barokk Püspöki Palota építtetése Bíró Márton püspök nevéhez kötődik. Építészettörténeti érdekesség, hogy az épület főbb vonásai a környező települések több kastélyában és kúriáiban visszaköszönnek. A püspöki nyaralóként szolgáló, négyszög alaprajzú, zártudvaros épület a lejtős terephez igazodva földszintes, illetve emeletes, sarkain zárterkéllyel, a hegy felől toronnyal. Az épület legszebb része a kapuzat, melyet egy-egy atlasz szobor fog közre. Kápolnájának berendezése ma is eredeti, falain Vogl Gergely falképei és olajfestményei láthatók. A kápolnát, a könyvtárat és a többi termet az olasz Antonio Orsatti stukkói díszítik.

A palota felújítása folyamatos, a már felújított termekben állandó és időszaki, képzőművészeti kiállítások láthatók. A palota alatt húzódó jó állapotú és korhűen berendezett Palota Pincében, Bormúzeum és Vinotéka működik. Itt található Magyarország egyetlen borászati folyóirat kiállítása. A palotától lesétálva a számos, szép barokk kúriát felsorakoztató Szent István térre érünk, amely összefut a Kisfaludy térrel. Itt található a város szülöttjének Kisfaludy Sándornak a szülőháza, mely egykor a reformkor vezetőinek állandó találkozó helye volt, ma Városi Múzeum. A földszintes kúriában Kisfaludy Sándor hagyatéka, személyes tárgyai, kéziratai mellett Darnay Emlékszoba, helytörténeti-, geológiai-, egyházművészeti gyűjtemény, és sümegi népi kerámia kiállítás is látható. A múzeum előtti téren kapott helyet a Sümegi Panteon, ahol a város neves szülötteinek és polgárainak állítottak emléket a városlakók. Az író háza mellett tovább sétálva a vár lába felé, rábukkanunk a nemrég felújított és folyamatosan újjáépülő Tarisznyavárra, mely a vár déli lejtőjéhez kapcsolódó elővár egyik maradványa, az egykori városfal része. A városfal a kapubástyától kiindulva mintegy 100 méter hosszan ölelte körbe és védelmezte a várost. A Tarisznyavárhoz tartozik egy lovas-, és egy gyalogos kapu, valamint a hozzátartozó vámház romjai. Visszasétálva a Szent István térre, vegyük az irányt a Deák Ferenc utca felé, átvágva a Fő utcán. Néhány lépés után látható a város másik jelentős egyházi műemléke a régi Szent Katalin templom helyére épült, barokk stílusjegyekkel ellátott, Római Katolikus Plébániatemplom. Építtetése szintén Bíró Márton nevéhez kötődik, aki a templombelső díszítéséhez F.A. Maulbertsch-et kéri fel. A képek a megváltás történetét mutatják be, a hozzátartozó ószövetségi előzményekkel együtt. A templom berendezése barokk és rokokó elemekkel díszített. Az osztrák festő mozgalmas, színgazdag, érzelmekkel telített falkép ciklusa teszi, ezt a kis vidéki templomot európai hírűvé. Az építtető és a festő bronzszobra a templom előtt látható. A templomtól visszaindulva a Ramassetter utcán át visszaérünk a Kossuth Lajos utcára, ahol a Tourinform iroda is található.