Tamási

A közel kilencezer lakosú kisváros, Tamási védőszentjéről, Szent Tamásról kapta a nevét. Szinte minden történeti kor hagyott itt maga után emléket. A középkorban IV. Béla király rendeletére épített vár a történelem viharaiban elpusztult, köveiből készült a miklósvári vadászkastély. A hozzákapcsolódó vadaspark messze földön híres. Az 1973-ban megnyitott termálfürdő a térség idegenforgalmi központjává tette a várost. Színvonalas szolgáltatásokkal, történelmi, kultúrális, természeti látnivalók sorával várja vendégeit Tamási.

Ajánlott sétaútvonalak:
A sétát a Tourinform irodától kezdjük, amely a Tamási központjában, a Polgármesteri Hivatallal szemben, a régi Járás Bíróság épületében található. Ennek emeletén található jelenleg a Tamási Galéria, és a Helytörténeti Gyűjtemény. A galéria időszaki és állandó kiállításoknak ad helyet, ez utóbbi festményeit az Amerikában élő Könnyü család adományozta a városnak. Az időszaki kiállításokon neves kortárs művészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A főként néprajzi értékeket őrző helytörténeti gyűjtemény közadakozásból jött létre, 2000-ben avatták. Ezt követően a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. szomszédban lévő székházához megyünk, amely 1995-ben készült, együtt az új plébánia házzal. Tervezte Lőrinczy Gyula építészmérnök. Az épület előtti parkrészen két bronzszobor – Dámvad és a Sas – áll. Mindkettő Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A Dámvad az 1972-es Vadászati Világkiállításra készült alkotás kicsinyített mása. Eme épület mellett található barokk stílusú római katolikus templom a következő állomásunk. A plébánia bejáratához vezető út mellett áll az 1883-ban közadakozásból készült Szentháromság-szobor. Gerendai Béla budapesti szobrász készítette. A templomkertben egy 1889-ben állított kőkereszt, és az 1806-ban Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester által készített Mária-oszlop található. A szobrot a mezőváros főterére állították fel, majd 1958-ban áthelyezték a templomkertbe. A 200 éves műalkotást az önkormányzat, a lakosság és a Tamásiból elszármazottak adományából Koppán Zsolt és Ludányi Gábor restaurátor művészek 2008-ban felújították. A szentély mögött Bertics Ferenc (1778-1835) oskolamester sírja fekszik. A harangláb alatt jobbra Mester Margit Máriának (Tamási 1906–Budapest, 1961), az Unum Sanctissimae Trinitatis szerzetes közösség alapítójának emléktábláját helyezték el a társaság tagjai 2006-ban. Minden 18., 19. századi forrás elismerően említi a város templomát. 1785-ben galánthai Esterházy Pál László gróf pécsi püspök vizitációs jegyzőkönyvében ír róla. A templom helyén már évszázadokkal előbb is templom állt, amit középkori oklevelek és rovásadó jegyzékek már az 1432-es évektől említettek. Ezt igazolták az 1936-os régészeti feltárások, melynek során 50 cm széles hosszú római falmaradványt, és gótikus támpillér alapjait találták.

Ez a feltárás bizonyította, hogy a kora Árpád-kortól templom állt itt, amely feltehetően a késő római korból származó keresztény templom falára épült, a támpillér a románból gótikusra történt átépítésének bizonyítéka. Írásos források alátámasztják, hogy átépítéskor megváltozott a templom védőszentje, Szent Tamás helyett Szent István király lett. A templom a török megszálláskor, 1544-ben megsérült, a hódoltság alatt a lakosság a Kálvária dombon lévő Rozália-kápolnát használta. A templomot 1686-os visszafoglalás előtt pár évvel a törökök felrobbantották. 1719-ben telepesekkel együtt érkezett Győri Mátyás, az újra alapított egyházközség első plébánosa. 1734-1745 között épült fel a templom a mai formában. 1770-1820-as években folytatódik a templom külső tatarozása, a torony bádogozása, festése; a belső berendezések (orgona, szószék, oltár, keresztelőmedence, padok, szobrok, gyertyatartó, miseruhák, szentségtartó) beszerzése; a padozatburkolás, a belső festés, aranyozás, a bejárat márvánnyal burkolása, végül 1810-ben a toronyóra beszerelése. 1801-ben három harangot öntetnek, ezek közül 1915-ben a két nagyot beolvasztották, ezeket 1927-ben pótolták. A templom legértékesebb látnivalói: – A déli bejáratnál a falba mélyesztett, középkori templom egyik oszlopfejéből készült, nyolcszögletű, figurákkal díszített szenteltvíztartó. – A főbejárat feletti márványtábla, amely a védőszent, Szent István emlékét őrzi. – A főoltár – körülötte magyar királyok szobraival – amely 1789-ben készült Pesten Szányi Ferenc (1768-1774) volt tamási plébános, ez időben rozsnyói püspök támogatásával. A mai oltárképet 1936-ban Olaszy Sándor festőművész készítette. – 1791-ben Pesten készült „körösztölködő kő” (keresztelő kút) - A színes üvegablakok közadakozásból készültek. A Szabadság utcán Szekszárd irányába tovább sétálva megtekintjük a 65-ös és 61-es főút kereszteződésében balra a Szabadság u. 9. szám alatt található a Fortiana Szállót, amely a Vályi Péter Szakképző Iskola tanszállója. Valaha az Esterházy hitbizomány irodaépületeként szolgált.

A Koppány hídon is áthaladva, az Esterházy Iskolához érünk, amely 1940-től 1944-ig téli mezőgazdasági iskolának épült. Itt tanultak a környékbeli mezőgazdaságban dolgozók, ezüst- és aranykalászos végzettséget szereztek. 1947 és 1976 között itt működött a gimnázium. Előkertjében Kiss Nagy András Ülő nő című kőszobra áll. Az iskola után jobbra menetelve a Nagyhorhosról balra leágazó Kápolna utcában találjuk a város egyedülálló műemlékét, az 1544-ben épült, eredetileg gótikus Rozália-kápolnát. Oltárképe a barokk templom főoltárát díszítette 1936-ig. Mellette található Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének szobra és a kálvária. Miután itt kigyönyörködtük magunkat a kápolnában, s a közeli szőlőhegyek panorámájában, 500 m-t tovább haladva érjük el a Várhegyen, a középkori kővár helyén lévő kilátót. A „hegyet” 1938-ban ültették be fenyőcsemetékkel Szántó István erdőmérnök irányításával. A kilátó a Hársfa utcáról – amelyet az 1797-ben telepített fákról neveztek el – nyíló Fenyves utca felől is megközelíthető. Innen tovább indulva, a Hársfa utcán közel 1 km-es sétaúttal juthatunk el a gyulaji erdő bejáratához, a parkerdőhöz. A parkerdő része annak az 1797-ben téglafallal bekerített, 600 holdas Vadaskertnek, amely az Esterházy uradalom részeként világhírűvé vált az 1830-as években tartott nagy vadászatokról. A kerítést 1947-ben lebontották, majd 1982-ben az erdőgazdaság közjóléti célra parkerdőt alakított ki. Ekkor létesült a játszótér, a tenisz- és kézilabdapálya, az erdei tornapálya, a kilátó és a horgásztó is. Az elmúlt években a parkerdőt többször felújította és bővítette a jogutód, a Gyulaj Zrt. Feltétlen megtekintésre érdemes a parkerdő sarkán kialakított 20 hektáros vadaspark, melyben szabadon élnek- a muflon kivételével – Magyarország nagyvadjai. A parkerdő jobb oldali területének 1899-től külön elnevezést adtak. Ide, az Erzsébet-kertbe a tragikus sorsú királynő emlékére ültettek fákat. Egyes példányai, mocsári ciprusok, olajfűzek, tölgyek – mint tanúfák – ma is láthatók. A fák összeválogatása külön kertészeti, esztétikai igények alapján történt. A munkálatokat Szalai Ignác bíró és Niklos Pál erdőmérnök irányította. Habsburg Ottó 1999. november 19-i tamási látogatásakor ismét ültettek fákat. E hagyomány fennmaradására 2008-ban a parkerdő északi szélén a város önkormányzata 76 facsemetéből álló ligetet létesített az előző évben született „kispolgárai” köszöntésére. A parkerdei friss levegő után a Hársfa utcán indulunk vissza a városközpont felé.

Útközben elhaladunk a Hajdani Esterházy-kastély mellett, amely ma magántulajdon, illetve a Tamási legfontosabb idegenforgalmi vonzerejét jelentő termálfürdő, iletve a hozzátartozó kemping mellett. A 61-65-ös főútvonalak kereszteződésénél balra fordulva 200 m-re érkezünk a Vályi Péter Szakképző Iskolához. A 2002-ben átadott intézményt Szentesi Anikó, a MACONA iroda építésze tervezte. Az épület belső udvarában Fusz György szekszárdi szobrászművész Faun című díszkútja található. Az aulában Bicskey Zsolt tamási festőművész Találkozások című seccoja van. Az emeleten – Kindl-kupola galériában – igényes képzőművészeti kiállításokat szerveznek, ezek iskolai időben látogathatók. Az iskolától a Bocski-közön tovább haladva a Würtz Ádám Általános Iskola egyik épületét tekinthetjük meg, amely 1858-ban községházának épült, majd 1925-ben itt kapott helyet a polgári iskola. Az épület homlokzatán három emléktábla van. Egy az iskolaalapító tanárok emlékére, a másik kettő az 1919-es tragikus helyi események emlékét őrzi. Baloldalon az iskola másik épülete, amely 18. században magtár, majd római katolikus iskola volt. A Kossuth tér iskola előtti részén állították fel 1925. augusztus 20-án az I. világháború hősi halottainak emlékművét, melyet Tóth Gyula érem- és szobrászművész készített.

Az Eötvös utcán végighaladva, néhány szép polgárház található a 20. század elejéről, köztük a 4. házszám alatt a volt Úri Kaszinó épülete. Ezután következik a 24. számú épület, a volt zsidó iskola, mellette a tanítói lakás, ma a Református Egyházközség imaháza, amit szemlélhetünk. Majd, még mindig ezen az utcán haladva, megtekintjük a támfalon, a 2004 júliusában elhelyezett, a környékbeli, 1944. július 4-étől deportált zsidó családok emléktábláját. Az Arany János utca 4. sz. házával átellenben, az Eötvös utca baloldalán, támfal fölött kovácsoltvas kerítéssel határolt telken állt 1872-től a zsinagóga 1951-ig. Az Arany János út 14. számú házban született Cser (Stockinger) László (Tamási, 1914-New York, 2004.) SJ jezsuita szerzetes, misszionárius, író, költő, Továbbhaladva, az Arany János utca végét érjük el, ahol a 17. sz. ház falán elhelyezett tábla, az itt született Würtz Ádám (1927-1994) Munkácsy-díjas grafikusművész és illusztrátor emlékét őrzi. Ő tervezte Tamási város címerét. Az Arany János utcáról nyíló Bezerédj István utcán jutunk fel az 1977-ben épült Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégiumhoz. Az előkertben Farkas Pál, szekszárdi szobrász bronzszobra a névadó kuruc brigadérost ábrázolja. Utunkat folytatva, átsétálunk a Szabadság utca túloldalára, a Városi Bíróság modern épületéhez. Előtt állították fel a Madarak a levegőben című szobrot, Várady Sándor 1979-ben készült alkotását. A szomszédos lakótömb parkjában, az 51-es számú ház előtt elhelyezett Rácz Edit Mártírok című szobra látható, amely 1969-ben készült. Majd innen visszakanyarodva folytatjuk az utunkat a Szabadság utcán. A gimnázium előtti épületben működött 1970-től a város első szállodája, a Dám Hotel. 2009-es átalakítása óta üzletházként funkcionál. Majd ezt az irányt tartva elérünk Tamási Város Önkormányzatának épületéhez, amelyet a város szívében találunk, a Kossuth téren. A Kossuth teret a volt kormányzó fia, Kossuth Ferenc 1910-ben Tamásiban tett látogatása alkalmával nevezték el. Az „L” alakú tér egyik felét a 65-ös főút határolja, a tágasabb részén két vadgesztenye fasor áll. A tér sarkán látható az 1927-ben épült városháza a tűztoronnyal. Az épület tervezője László Aladár szekszárdi műépítész, a kivitelező Takács János veszprémi építési vállalkozó volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi emlékét az épület előtti kopjafa, a tamási Szondi György laktanyánál 1956. november 4-én mártírhalált halt katonák nevét a tér felőli homlokzaton elhelyezett márványtábla őrzi. A városháza előterében két emléktábla található. A bal oldali az I. világháborúban elesett tamási tűzoltóknak, a jobb oldali pedig Farkas Pállnak – aki 1773-1810-ig Tamásiban szolgált „tudós” jegyzőként – állít emléket. És végezetül, már vissza is értünk a Tourinform Irodához, hiszen az Önkormányzat épületével szemben találnak bennünket a séta résztvevői.
Szeretettel várjuk Önöket!