Zalaegerszeg

Magyarország délnyugati sarkában, a Zalai-dombság szélén fekszik. A város tiszta, jó levegőjének, szép környezetének és műemlékeinek köszönhetően az országjárók, kirándulások célpontjává vált. A belvárostól távolabb, különleges miliőben fekszik az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum.

Ajánlott sétaútvonalak :
1. sétaútvonal
Sétánkat kezdjük a városközpontban található Tourinform irodánál. Innen délkeletre indulva a Kosztolányi utcán a 1982-ben alapított Hevesi Sándor Színházhoz érünk, amely előtti téren egy igazi különlegesség, a „Földönjáró toronyóra” található. A Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának felállítási munkálatai 2005 szeptemberében fejeződtek be. A közel 200 éves óraszerkezet Európában egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható. A gépezet Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy 3 méter 10 centiméter széles üvegkalitkába került, míg a súlyok és ellensúlyok - jól láthatóan - egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá. Rövid séta után, szemben a színházzal, láthatjuk a csipkeházak által körbeölelt Dísz teret, melynek közepét Göcseji tulipános szökőkút díszíti, Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész és és Pelényi Gyula építész alkotása. A belváros nyugati részén, a szomszédos utcában található a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - az egykori zsinagóga - amely 1904-ben, Stern József építész tevei alapján épült. Az eklektikus stílusú, tornyain gömb alakú kupolával és több rózsaablakkal díszített épület a II. világháború után évekig üresen állt, vallási funkcióját elveszítette. 1983-as felújítása óta hangverseny- és kiállítóteremként szolgálja a közönséget. A helyi közélet és nyilvánosság egyik fontos helyszíneként kiállításoknak, képzőművészeti tárlatoknak, nívós könnyű- és komolyzenei koncerteknek, esküvői szertartásoknak ad méltó otthont. Északi irányban továbbhaladva jobboldalt áll a „Hagymasisakos Ispita”. Az épület 1800 körül eredetileg szegényháznak készült, később kápolnával egészült ki és városi kórháznak használták. Innen származik az „Ispita” elnevezés. Az utca bal oldalán továbbhaladva az 1765-ben emelt úgynevezett Kvártélyház található, amelyet Mária Terézia építtetett a katonaság átvonuló tisztjei számára. Belső udvara a nyári hónapokban szabadtéri színháznak ad otthont. Szomszédságában kétszintes, neoreneszánsz épület áll, amelyet 1891-ben az alispáni hivatal és a levéltár céljára emeltek. Napjainkban Zalaegerszeg város közgyűlésének díszterme, többi részét a Zala Megyei Levéltár használja. A Kossuth utca és a Rákóczi utca sarkán a több mint 100 éves Arany Bárány Szálloda eklektikus stílusú saroképülete látható. Az 1894-ben emelt háromszintes hotel helyén már a 18. században azonos nevű szálló és vendéglő fogadta az utazókat. A szállodával szemben magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. A település egykori földesura Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök építtette 1750-60 között. A barokk stílusú plébániatemplom freskóit és a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló főoltárképét, amely a város címerében is látható, Johann Cymbal, osztrák festő készítette. A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a Pieta szobor. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között. A templom előtti teret az 1810-ben állított és 2006-ban felújított Szentháromság szobor teszi hangulatossá. A templom másik oldalán a Göcseji Múzeum épülete áll, amelyet 1890-ben építettek a Zalaegerszegi Takarékpénztár részére. Benne talált otthonra Kisfaludi Strobl Zsigmond zalai szobrászművész hagyatéka. A múzeum „Központok a Zala mentén” című állandó, megyetörténeti kiállítása a római kori Salla (Zalalövő), a középkori Mosaburg (Zalavár), valamint Zalaegerszeg történetén kalauzolja végig a látogatót, az őskortól napjainkig. A múzeum különtermében évente több alkalommal időszaki kiállításokat rendeznek. A múzeum mellett a város legrégebbi része, a Deák tér található. E helyen állt egykor Egerszeg vára, amely a török elleni küzdelmekben játszott fontos szerepet. Ma a Zala Megyei Bíróság barokk épülete található itt, mely 1730-32 között épült Vármegyeházának. Országos hírnévre a reformkorban tett szert, Csány László és Deák Ferenc tevékenysége révén. A teret megyénk szülöttének, Deák Ferencnek, a „Haza bölcsének” 1879-ben emelt szobra díszíti. A templom és a szálloda érintésével érünk vissza a Tourinform irodához.

2. sétaútvonal
A Tourinform irodától nyugati irányba vezető főút mentén érünk el az olai városrészbe, ahol a Jézus Szíve Plébániatemplom és a kétszintes ferences kolostor neobarokk épületegyüttesét találjuk. A templomot Mindszenty József apátplébános építtette 1925-26-ban az utolsó magyar király, boldog IV. Károly emlékére. Gazdagon díszített tornya a homlokzat jobb oldalán emelkedik. A felszentelésen részt vett IV. Károly király hitvese, Zita királyné is, aki ez alkalomból a templomnak díszes szószéket adományozott. Jobb oldalon továbbhaladva, a második kis utca végén, különleges miliőben fekszik az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum. Az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt 22 zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek. A múzeum régi kisnemesi kúriákat idéző fogadóépületének emeletén a „Kárpát-medence népviselete babákon” című kiállítás kapott helyet. A szabadtéri múzeumhoz csatlakozik a Finnugor Néprajzi Park, amely a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be szálláshelyek, valamint eredeti berendezési és használati tárgyak segítségével. A Göcseji Falumúzeum mellett található a Magyar Olajipari Múzeum. Zala megye volt a magyar olajipar bölcsője, ezért itt alakították ki az ország egyetlen tematikus olajipartörténeti múzeumát. A kiállítás részét képezik a hazai kőolajkutatás és termelés, valamint a gázipar tárgyi emlékei, gépei, berendezései, műszerei. Látványos fúrótornyokat, gőzgépeket, himbákat és a magyar szénhidrogén-bányászat emlékezetes katasztrófáinak darabjait csodálhatják meg a látogatók. A múzeum területén ásvány- és kőzetgyűjtemény, szoborpark, valamint vízbányászati eszközök mellett időszaki kiállítások is megtekinthetők. A Rákóczi utcán visszasétálva érünk vissza a Tourinform irodába.